Fúj az északi
Ez a pasztellkép dinamikus és érzelemdús ábrázolása a természet erejének
Fúj az északi – Rövid média-leírás
A látvány hangulata
A festmény a Balaton vadabb arcát mutatja be egy viharos napon. A művész a pasztellkréta lágy, mégis határozott vonásaival ragadta meg a pillanatot, amikor az északi szél felkorbácsolja a vizet és sötét felhőket kerget az égbolton.
Főbb stílusjegyek
Dinamikus kompozíció: Az előtérben a víz türkiz és smaragdzöld árnyalatai keverednek a fehér tajtékkal, érzékeltetve a hullámok mozgását.
Fények és árnyékok: A háttérben magasodó tanúhegyek sötét sziluettje fölött az égbolt drámai: a mélykék viharfelhők között egy-egy sárgás-narancsos fénycsík jelzi a lebukó nap utolsó sugarait.
Életkép: A vízen apró, fehér vitorlák küzdenek az elemekkel, ami az ember és a természet örök kapcsolatát szimbolizálja.
Összegzés
Ez a mű nem csupán egy tájkép, hanem egy hangulatjelentés. A pasztell technika poros textúrája tökéletesen visszaadja a párás, szeles levegő vibrálását, így a néző szinte érzi az arcába csapó hűvös balatoni szelet.


