A művész bemutatkozik

Negyvenöt év várakozás – A Balaton pasztellben 

A történetem a Veszprém megyei könyvtár csendes polcai között kezdődött. Az érdeklődő kisdiák kegyeit kereső, általam imádott  könyvtáros nénik tenyerükön hordoztak, számomra minden ajtó( szolgáltatás) nyitva állt, válogatott könyvekkel, muzsikákkal kínáltak, „egészen véletlenül” a fizetős szolgáltatások ingyenesek voltak számomra, második otthonomban töltöttem felsős diákként  négy éven át minden délutánomat ’s persze, hogy  betessékeltek  életem első pasztellkiállítására is... Akkor még nem tudtam, hogy az a bársonyos ragyogás és a krétapor adta finom textúra nem más, mint termékeny talajra hulló, évtizedek múltán kicsírázó mag, ’mely  számomra is meglepő intenzitással szökken szárba.

Majdnem fél évszázadnak kellett eltelnie, mire eljött a pillanat, hogy én magam is krétát vegyek a kezembe. Amikor végre megtörtént, elámultam a lehetőségek azon bőségétől, amit ez a technika nyújt: a színek tiszta ragyogásától a lágy egymásba mosódásig, gondolatok, érzések, hangulatok megjelenítéséig, megosztásáig.

Képeim középpontjában a táj áll, ’s mindenekelőtt a Balaton nevű csoda. Nemcsak a vizet festem, hanem azt az otthonosságot és fényt, ami a gyermekkorom óta kísér. Ez a kiállítás számomra a bizonyíték, hogy az álmoknak nincs lejárati idejük, és a művészet bárhol, bármikor képes utat törni magának.

Egyben reménykedek is, hogy lesz olyan kisdiák, ’kinél e képek láttán kialakul vagy erősödik a képzőművészet ezen ága iránti igény akár látogatóként, akár eljövendő művészként…

                                                                                                                                dr. Biró Péter Gábor